|
|
|
|
|
Az üvegház (#8965)-De, miért ne? Pont útba esik a szállások felé menet. -kifizeted a kávédat, és elindultok.-Egyébként még be sem mutatkoztam: Molly Fisher vagyok. -Ó, hogy lehetek ilyen faragatlan! Én pedig Roy McCarthy, igazán örülök. -És milyen beosztásba került ide? -Úgy fest, hogy az egyik kutatási részleg vezetQje leszek. -Jaj, de izgalmás! Melyiké? -A meteoritoké. Egész pontosan a szakterületem a meteoritok mozgásának törvényszerqségei, és kölcsönhatásaik a bolygók pályáival. Holnap már munkába is állok. -Most ki fog nevetni, nem is tudtam, hogy van itt ilyen részleg. -Tényleg? Ez különös. -közben folyosórol folyosóra haladtok, át néhány társalgón és hasonló helyiségeken. Többnyire minden kihalt, csendes. Végül kilyukadtok annál a bizonyos üvegháznál. -Remélem, nincs itt senki. -néz körbe Molly. -Érdekes lenne megmagyarázni, mit keresünk itt...- kinyit egy fémajtót, és újjabb folyosóra értek, amely az eddigi fémes felületekkel ellentétben egkék színq, majd 10-20 méter után ragyogóan kivilágított üvegfolyosóvá alakul, körülöttetek pedig a szemkápráztató világqr. LenyügözQ látvány! -Nos, itt próbálják meg kikísérletezni a növények számára legideálisabb körülményeket. Vigyázzon ezekre a gizgazokra, nehogy kárt tegyen valamiben! -Persze, persze. Szóval, hol lehet itt kijutni? Azaz hol juthatott ki Louis? -Kövessen. -a páratartalom nyomasztóan nehezedik a tüdQtökre. Melegebb is van a kelleténél. Valahogy egyre feszültebb leszel... VezetQd kinyit egy ajtót az üveg folyosó végén, amin hatalmas "TILOS A BELÉPÉS" felirat vöröslik. Ö is egyre nehezebben veszi a levegQt. Egy kis terembe érkeztek, aminek szintén minden fala üveg. ÜvegbQl van a kódokkal, számzárakkal, százféle biztosnági berendezéssel felszerelt ajtó is, melyre Molly mutat. -Ez volna az. -A kódok ismeretében simán nyitlik? -Nem. Semmit nem ér az egész, ha kívülrQl be van zárva. Azt külön ki kell nyitni elQbb. -Áhá. Érdekes. És mondja csak, ki látta kiugrani Louist? -Ki is... Bizonyos Mick Butcher. A biztonságiaknál dolgozik. Kellemetlen fickó. -És hol volt ekkor Butcher? -Nézze, nem tudhatok mindent én sem! Azaz... Ez délben történt, és délben a fiúk mindig váltják egymást, Butch és a társa Noah Wittman ilyenkor a központi iroda alatt, az elsQ emeleti folyosón találkoznak, szoktam is látni Qket, ha ebédelni megyek. Tehát, nézzen csak ki itt! Ott szemben! Igazából az az egyetlen hely, ahonnan idelátni. Ott volt akkor Butch. Na, ennyi már csak elég? -Jaj, hát persze. Valósággal lekötelez. -Egyébként detektív maga? Kissé meredekek a kérdései. -Dehogy! Csak amolyan önjelölt, vagy inkább, mondjuk úgy, alkalom szülte nyomozó. -Jó lesz, ha itt vigyáz az ilyesmivel. Nem szeretik... -Persze. Csak még valamit! Wittman is látta Louise-t akkor? -Nem, tQle nem hallottam. -Pedig pont akkor kellett találkozniuk! -Lehet, hogy Noah késett egy kicsit. -Na igen. Lehet. -Engem is nagyon foglalkoztatott ez az egész...De most már inkább annyiban hagyom. Mit is számít az én véleményem? Csak egy személyzetis vagyok. -Hát, én sem nyomozni jöttem ide. -vigyorodsz el. (Valahol talán mégis élvezed ezt az egészet??) A beszélgetés innentQl kezdve ellaposodik, elkíséred Mollyt a szobájáig, és megbeszélitek, hogy bárhogy is, de mindketten számíthattok a másik segítségére, pártfogására, vagy legalább a társaságára néha egy csésze kávé erejéig. Magadban nyugtázod, hogy a vörös fitnessz-reklám hölgyben meglepQen kedves ismerQsre akadtál, és nagyon sok használható információt szereztél. A fejed már csak úgy zsibong a sok lehetQségtQl és gyanútól, rögtön be is zuhansz az ágyadba, és mély álomba merülsz.Reggel jó késQn ébredszt a bázis minden szobába beépített személyi hívója, melyen felettesed közli veled, hogy fél tizenegykor vár az irodájában, hogy bemutassa a munkádat nagyobb vonalakban. Szerző: al Fütyülök rá! Persze, ott leszek. Már öltözök is. Még alszom fél órát... Queosia - a Hódító nemzetközi változata | ||
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|