|
|
|
|
|
A shaeloni (#401)Ismét az ajkait keresed, de közben nyitva tartod a szemed, hogy a szemét fürkészd. És szinte nem is hökkens meg, amikor látod, hogy ő is nyitja szemét, és vad csókjaitok közt szinte hipnotizáló a pillantása. A másik ijesztő, hogy mennyire nincs rajta semmi. Egy kendőcske a derekánál, meg egy tenyérnyi lukakból álló háló a melltartó helyén... igaz melltartóra nincs szüksége, mert a mellei olyan feszesek, hogy mármár fájnak a melkasodon. Kezeddel addig felfedezőútra indulsz a combján fölfelé, és föllélegezve tapasztalod, hogy anatómiailag a részletek tekintetében is többé-kevésbé emberszabású. Mégis összerezzensz, amikor az első kéjes sohaj elhagyja a torkát.Mikor túl mohón kezdesz az ölében kutakodni, egyszercsak megfogja a csuklód: "Nem lehet, Terráni! Nekünk Shaeloniaknak nem szabad, ezt tudhatod, csak egy valakivel. És annak életre-halálra meg kell küzdenie értem, és nekem is érte. Látod, az csak egy Shaeloni lehet." mondja folytott fuvolahangon, és feláll. "De segítek kideríteni, hogy ki akar eltenni láb alól" Ez a mezítelen tündér, ezüstszín bőrével, arany hajával, haján és szemöldökén kívül tökéletesen szőrtelen testével, lágyan domborodó idomaival, olajosan csillogó, domború vénuszdombjával - itt egy kicsit megtörlöd a szád szélét - kezdi teljesen elvenni az eszedet. Még odalép hozzád, és ezüst kacsójával belenyúl a katonai nadrágodba, emberesen marokrafogva legféltettebb kincsedet. "És könyörgöm, ne vígy kisértésbe. Így is olyan nehéz..." Szerző: moorpeter@freemail.hu Ha nem bírsz ellenállni, és megpróbálod leteperni Ha elindulsz vele, amerre ő mondja Queosia - a Hódító nemzetközi változata | ||
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|