|
|
|
|
|
Az elmeorvosnál (#17712)Nos, a bíró elküldött a dilidokihoz... Hát igen, nem is zagadhatod, hogy ez a saját ostobaságod miatt történt. Az egyik rendőr melléd lép, rádkattintja a bilincset, és elvezet a bíró ítélete szerint az elmeorvosi rendelőbe. Kétségbeesetten gondolkozol, hogy most hogyan tovább, mit is kellene tenned, de rájösz, hogy innen nincs kiút, egyrészt a csuklód bőrébe mélyen belevágó vasbilincs miatt, másrészt mert semmi sem juttat eszedbe 70-es IQ-jú agyad...A rendelőbe beérve a kísérőd leveszi rólad a bilincseket, majd egy székre lök, és mögéd áll: - Ha mozdulni mer, ha bármilyen szökési kísérletet veszek észre, magának annyi! - lengeti meg előtted vaskos öklét, majd a derekán lévő fegyverre és gumibotra csap. Erre te ijedten összerezzensz. A rendőr ezt észreveszi és horkantva felröhög. - A kis beszari! - kiáltja önnön fontossága tudatától eltelve. Te megpróbálsz nem foglalkozni vele, egy kissé bántja fétfias öntudatodat, hogy akaratlanul is ilyen jelét mutattad a félelemnek. Körülnézel a kis szobában, hogy ezzel eltereld a figyelmedet. Észreveszed, hogy az orvos még nincs itt. Az ablakokon lévő narancssárga függönyön keresztül kellemesen meleg napsütés árad a szobába, megvilágítva annak berendezését: veled szemben egy mahagóni íróasztal, rajta kicsi, zöld irodai lámpa, papírok, toll, laptop. Az asztal mögött, az ablak előtt fekete, süppedős, gurulós bőrfotel. Tőled jobbra műanyag kartotoékosszekrény, balra pedig mahagóni polcosszekrény, rajta mindenféle színes kacat, a plüssállatoktól kezdve a piros borítású könyveken át két áttetsző, kékes színű vázáig, melyekben egy-egy nagy csokor margaréta virul. Elcsodálkozol: ilyen lenne egy dilidoki irodája?? Persze még sosem jártál ilyen helyen, de azért ez mégiscsak furcsa... Ez a hely olyan, mintha egy vezérigazgató és egy gyermekpszichológus irodáját kersztezték volna... Úr isten, Krisztusom, milyen ember lehet ez??? - fut át az agyadon a kérdés. De nem érsz rá sokáig töprengeni ezen, mert nyílik mögötted az ajtó, és belép rajta egy kedves cukrosbácsinak tűnő idős, jólszituált úriember, bátorítóan rádmosolyog, majd int az őrződnek, hogy elmehet. - Na de... - kezdi a beképzelt rendőr. - Mire vár, menjen már! Egyedül akarok konzultálni a betegemmel - szólal meg a doki ellentmondást nem tűrő, ugyanakkor mélyen zengő, megnyugatató basszusa. Mit volt mit tennie a pöffeszkedő rendőrnek, csattogva kisétált az ajtón, amit bevágott maga után. - Nos - szólalt meg újra a fehér köpenyes, szemüveges, ősz hajú férfi - ez után a kis közjáték után talán neki is kezdhetnénk. Engedje meg, hogy bemutatkozzam, Mr. John Simth vagyok. Azzal leült bőrfotelébe... Szerző: Hella Felugrasz és kirontasz, kihasználva, hogy nincs ott a rendőr ( persze arra nem gondolsz, hogy ott áll az ajtó mögött), és megpróbálsz kereket oldani. Türelmesen üldögélve várod az elmeorvos kérdéseit. Rosszullétet tettetsz. Queosia - a Hódító nemzetközi változata | ||
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|