|
|
|
|
|
Eltévedve (#15952)Bár az őrt nem ismered és igazán nem is bízol benne mégis elindulsz a hajó felé, vagyis elindulsz arra, amerre a hajó helyét véled, de minden más, mint mikor földetértetek.A piramis robosztus fala az egyetlen, ami emlékeztet arra a helyre. Teszel pár tétova lépést, visszanézel az erdészre, illetve visszanéznél, mert a férfi eltünt. Fordultadban bele is kezdessz mondanivalódba. - Kérem... De az illetődöttségtől elakad a szavad. Nem tudod mire vélni ezt és egy pillanatra eltöprengsz. Majd visszafordulsz és elindulsz az erdő fele, hátha megtalálod. Az erdőben nyugtalanító neszek csapják meg füled, a szorosan egymásba fonódó lombkoronáktól és a nyirkos levegőtől a fák között sűrű sötét köd ül, s ebben az időben hamar el is veszted minden tájékozódó képességedet. Olyan érzésed támad, mintha a természet összeesködött volna ellened. Mögötted hatamas reccsenés és egy madár, vagy valamilyen más teremtmény rikoltása töri meg a viszonylagos csendet. Szerző: Cassandra Elindulsz a reccsenés zaja fele... Tovább mész és kissé szaporázod lépteid... Elrejtőről ez első bokorban, várod, hogy követ-e valaki, vagy valami... Queosia - a Hódító nemzetközi változata | ||
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|