|
|
|
|
|
Nem is olyan halott (#1424)Némi tépelődés után úgy döntesz, hogy épp elég gondot okoz a természetellenes sötétség, és egy óvatos mozdulattal átlépsz a holttest felett. Azonban amint tovább indulnál, azt érzed, hogy valami villámgyorsan megragadja a bokádat, és visszatart.Felordítasz - nemcsak a félelem, de a lábadra kulcsolódó roppant erős szorítás miatt is. Megpróbálod lerázni magadról, de a szorítás csak erősödik. A sötét miatt nem látod, pontosan mi ragadott meg, és csak remélni mered, hogy nem a halottnak vélt ember volt az. Valahonnan a hátad mögül vékony, leginkább egy kígyó sziszegésére emlékeztető hang hallatszik; megkönnyebbülhetnél, hogy nem járkáló halottak csapdájába kerültél, azonban csak még jobban pánikba esel. Nagy igyekezetedben, hogy kiszabadulj, megcsúszol, és elterülsz a folyosó burkolatán. Balszerencsédre elejted az azonosítókódodat tartalmazó chipkártyát, és a sötétben esélyed sincs megkeresni. A láthatatlan valami is érzékeli, hogy a földre kerültél, és egy erőteljes rántással húzni kezd valamerre. Megpróbálsz ellenálni, belemélyeszteni a körmeid a steril burkolat illesztései mellett keletkezett repedésekbe, de nincs sok esélyed. Mielőtt teljesen magával ragadna a pánik, megpróbálod tudatosítani magadban, hogy tenned kell valamit, különben úgy tűnik, véged. Szerző: RV Segítségért kiáltasz Megpróbálsz kiszabadulni a szorításból Beletörődsz a sorsodba Queosia - a Hódító nemzetközi változata | ||
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|