|
|
|
|
|
Jeges rémület (#1028)Rohannál vissza ahonnan jöttél, de semmit sem látsz a vaksötétben. Így hát nem csoda, hogy elbotlasz a szétdobált kardokban, azán a pajzsokban is. Végül a koporsóban is. Bele egyenesen a csontváz karjai közé! Az meg átkarol a két kiszáradt kezével, és te nem tudsz szabadulni. Pánik lesz úrrá rajtad, mikor úgy érzed, a csotkoponya fogai épp a nyaki ütőereden van, és mintha éppen nyílna szét! Jeges rémület kúszik fel a gerinceden, megbénítva minden izmodat, de az utólsó erődet is összeszedve kiugrasz a koporsódól. Igen ám, de a csotváz még mindig rajtad lóg, bár a fej kissé elmozdult a hirtelen helyváltoztatástól. Ez is valami gondolod, és most minden igyekezeteddel azon vagy, hogy a fogakat távol tatsd a nyakadtól. Közden veszettül cikáznak a gondolatok az agyadben, hogy lehetne tökönrúgni egy csotvázat, aki lehet, hogy nem is férfi. Az általad ismert önvédelmi fogások mind hatástalanoknak tűnnek, hisz fájdalmat nem tudsz okozni ennek az izének. Akkor eszedbejut a legkézenfekvőbb módszer: izzé-porrá kell zúzni ezt a micsodát. felugrasz tehát, amilyen magasra csak bírsz, majd hasra érkezel minden tompítás nélkül. És lám! a csontváz elemeire hull szét, és te megszabadulsz a szorításából. Amint tápászkodsz felfelé, kezed beleütközik egy fákja nyelébe. Reméled, hogy nem a te kialudt fákjád, és megpróbálod meggyújtani a maradék pár szál gyufád egyikével.Szerző: Zsolesz Sikerül. nem sikerül. nem találod a gyufát! Queosia - a Hódító nemzetközi változata | ||
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|